fejbekása

psziluett-illúziók

Harmadik korty (Röviditalok szavakba öntve)

A világhírrel megbékélt öreg szívsebészt faggatják a szakma titkairól a fiatal kollegái és az újságírók.

− Tulajdonképpen − mondja − a kezem sosem volt biztos és sok esetben fejben sem voltam a helyzet magaslatán. Ahhoz viszont mindig ragaszkodtam, hogy a műtét előtt a pácienseim is olvassák el a műtőasztal használati utasítását.

− Micsoda vicces dolog − nevetgélnek a csodálók − de hát mi értelme annak?

A professzor úr előkapja a nájlonfóliába csúsztatott füzetecskét.

− Megbocsássanak, nem fogom az összes technikai részlettel untatni Önöket, de ha figyelmesen elolvassák, találnak néhány egészen érdekes sort benne − azzal átnyújtja a füzetet a mellette álló nővérkének és rámutat egy piros ponttal megjelölt felszólításra − Kérem, Pirike, ezt olvassa!

− Kedves felhasználó! − kezdi csicsergő hangon a nővérke − Ha a berendezés használata közben az az érzése támad, hogy egy alagútszerű rendszerben nagy sebességgel halad egy erős fényforrás irányába, akkor őrizze meg nyugalmát és viselkedjen racionálisan. Ahogy a köznapi forgalomban sem szaladunk neki a felénk közeledő fénycsóváknak, itt is veszélyes lehet ennek megközelítése, ezért inkább húzódjon az alagút falához, majd megfordulva, az erős hátfényt kihasználva pásztázza végig az eddig megtett útját. Nyugodt léptekkel induljon el visszafele és útközben simítgassa el az immár látható göröngyöket és akadálymentesítse az utat. Munkájában legyen alapos, ne kapkodjon és ne essen pánikba. Addig kell haladnia visszafele, amíg ismerős emberekkel találkozik. Ezek az emberek fogják megértetni Önnel a további teendőit. Köszönjük, hogy minket választott! Ha a termék használatával kapcsolatban további kérdések merülnek fel Önben, akkor forduljon bizalommal a gyártóhoz.

− Ennyi − szusszan fel a nővérke.

− No de ki a gyártó? − néz körül zavartan nevetgélve egy rezidens.

− Az összes titkot azért én sem fecseghetem ki − mosolyog huncutul a professzor.

Reklámok

2011/01/29 Posted by | röviditalok szavakba öntve | | Hozzászólás

Második korty (Röviditalok szavakba öntve)

Az aranyló napraforgótáblán minden virág óramű pontossággal követte a napot. Kelettől nyugatig mindennap, lassan és kimérten mint maga az isteni nap. Szépségüknek nem voltak tudatában, mert mindegyikük csak az előtte álló hátsófelét látta. Egyszer azonban, nem tudni mi okból, a napraforgó-lét legelemibb szabályaival dacolva egy virág hirtelen megfordult és szembenézett a többiekkel.

− Fordulj vissza, te szerencsétlen − sziszegték a többiek.

− Testvéreim − kiáltotta lelkesen − el sem hiszitek milyen gyönyörűek vagytok, arcotok akár az imádott napunk.

Egy pillanatra minden virág egyszerre megfordult, de így megint csak a másik hátsóját láthatták.

− Hazudsz te hitszegő, fordulj meg − háborogtak.

A virág azonban maradt a napnak háttal és virított a boldogságtól. Miután leszállt az est és a környék sötétségbe borult, a napraforgótábla felől tompa puffanások zaja hallatszott, mintha ütések záporoznának. Reggelre a hitszegő virág feje a porban hevert, karcsú és hosszú szára darabokra törve és megtépázva a gyomokig sem ért fel. A szétvert magjai viszont beterítették az egész földet.

A következő évben egy táblányi napraforgó, a nevét megtagadva, a napnak háttal fordulva kémlelte a horizontot. Egyikük, nem tudni milyen indítékkal, hirtelen megfordult, és felkiáltott:

− Testvéreim − mondta − a szépségetek lenyűgöző és arcotok az égre szegezve szórja a fényt. Forduljatok feléje és gyönyörködjetek.

Minden virág egyszerre fordult és ámulatukban felsóhajtottak. A boldogságtól kicsordult magvaik, mint valami fekete könnycseppek, beterítették a földet.

2011/01/22 Posted by | röviditalok szavakba öntve | | 5 hozzászólás

%d blogger ezt kedveli: