fejbekása

psziluett-illúziók

Pozíciók egy tételben

Az emlékezet pszichológiájának egyik könnyen megtapasztalható jelensége az úgynevezett szeriális pozíció hatás. Azt jelenti, hogy egy információsor elejét és végét könnyebben megjegyezzük. A legkézenfekvőbb magyarázat erre az, hogy a sorban elhelyezett hasonló elemek kölcsönösen gátolják egymást, vagyis az előző a következőt és a következő is az előzőt illetve az utána következőt. Mivel a gátlás előre és visszafele is működik, logikusnak tűnik, hogy az első és utolsó elem a legkevésbé gátolt, mert csupán egyirányú hatás alá kerülnek, míg a középső elemek, mivel elölről és hátulról is gátoltak, nehezebben felidézhetőek. Mindig könnyebben megjegyezzük egy számsor elejét vagy végét, s szavak listáját tanulva is tapasztalható, hogy kevesebbet vétünk az elején és végén, mint a lista közepén. Azt gondolom, hogy ez az emlékezeti előhívás egyik legkönnyebben megérthető problémája, elegendő, ha arra hivatkozunk, hogy régen megtanult verseknek fújjuk az elejét és végét, de nyekeregjük a közepét, vagy régen látott filmek első és utolsó jeleneteire jobban emlékezünk, mint a cselekmény közepére, vagy a régi osztályunk névsorának felidézését is többnyire annak közepén izzadjuk meg.

Egy általános lélektan vizsgán az egyik hallgató a pozíció effektusról kellett volna értekezzen, de nemhogy a tétel közepét, hanem az elejét és végét sem tudta. Önbizalomban azonban nem volt hiány, s mint tudjuk ez már fél siker, főleg ha a tanár engedi magát lehengerelni. Én személy szerint szoktam engedni, mert úgy gondolom, hogy a semmit eladni az egyik legkomolyabb intellektuális kihívás az eladó számára, s a vevő számára pedig vigilencia csúcsfokon, mármint olyan értelemben, hogy a csőbehúzás szándékának felismerésekor nem szabad hagynia magát felszippantani. Hamar felismertem tehát, hogy egy ilyen izgalmas helyzet feltételei adottak: részéről köd és nagy duma, részemről játékkedv és éberség. És jön a szöveg, inkább a mellkas alatti testtájékról, mintsem fejből:

− A pozíció hatás a tanuláshoz köthető jelenség, vagyis a tanulás feltételeihez. Ez pontosan azt jelenti, hogy nem mindegy, hogy hogyan tanulunk… – kivár egy pillanatot, s az arcomat fürkészi.

− Ühüm – mondom elismerően.

− Például nem mindegy, hogy ülve tanulunk vagy fekve. Ülve tanulni sokkal hatékonyabb, mivel ez a pozíció kedvez az agykérgi aktivitásnak, de bizonyos helyzetekben, mint amilyen a fekvő pozíció, az agy nem képes, vagy nem képes teljes mértékben felfogni az ingereket…

Csendben mosolygok, mire ő is finoman visszamosolyog és egy elnyújtott szempillantással jelzi, hogy megértette: más fogást kell találnia.

Egy szusszanásnyi idő múlva már merőben új szöveggel próbál kábítani:

− A pozíció hatást tulajdonképpen a helytállással lehet magyarázni. Természetesen ezt megelőzi az a hosszas küzdelem, amíg helyet teremtünk magunknak, olykor keményen, de hely kell mindannyiunknak. Ha a helyet megszereztük, akkor viszont helyt is kell állnunk ott. Minél jobb a pozíciónk, annál könnyebb a helytállás, de nagyobb a felelősség is.

Ezt már nem bírom vigyorgás nélkül, de még mindig próbálom tartani a szám, kíváncsian várva, hogy mi jöhet még. A széles vigyoromból nyilván megérti, hogy ettől sem estem transzba, ezért újabb nekifutást fontolgat:

− A pozíció effektus tulajdonképpen a szexuális együttlét és fogamzás pillanatában fejti ki hatását. Már az ókori indiai szerelmi kultúra alapművének számító Kámaszútrában több olyan pozíció…

− Kösz… köszönöm…bőven elég lesz – fuldoklom és elbújok egy vizespohár mögé.

Reklámok

2011/09/17 Posted by | fügék az életfáról | | Hozzászólás

   

%d blogger ezt kedveli: