fejbekása

psziluett-illúziók

Miért hordanak egyre kisebb bugyit a lányok?

T373-1_2

Hol volt, hol nem volt, a Ter, a Mo és Pán üveghegyeken is túl, ott ahol a madár sem jár, hanem repül, és ahol a divatot még a majmok is mímelik, volt egyszer egy öreg király és annak három gyönyörű leánya. Hej, de szomorú volt nagyon ez az öreg király, holott lehetett volna boldog is, de sajnos a búskomorság már akkor is népbetegség volt. Mindenki tudta, hogy miért szomorú a király, de senki nem tudott szegényen segíteni. Mivel nem volt titok, elmondom hát nektek is. Az volt a bánatának az oka, hogy a királylányok mindannyian csak tangát viseltek, holott tellett volna többre is. Kérlelte őket eleget, de mindhiába:
– Húzzatok egy rendes bugyit, lelkeim, mert felfáztok! – de bizony azoknak hiába magyarázott az ember, nem hallgattak a jó szóra, csak vihogtak az öregen.
– Látjátok, – mutatott a zsinegen száradó fehérneműkre kétségbeesetten – az anyátoké is legalább akkora, mint egy királyi zsebkendő, a nagyanyátoké, mint egy királyi falvédő, a dédnagyanyátokéról meg ne is beszéljek, azt a királyi légierő is használhatná ejtőernyőnek. Ti pedig három cérnaszálból horgoltattok magatoknak fehérneműt! – duzzogott a király.
De a lányok sajnos hajthatatlanok voltak, maradtak csóré fenékkel kőgazdagok. Még incselkedtek is az öreggel:
– Ne legyél sznob, papa, a V-string is olyan csak, mint a hárfahúr. Finoman babrálva teljesen élvezetes.
Igen ám, de ahogy az lenni szokott, amikor az embernek az esze folyton a női köldök alatt tapogatózik, támadt az öregnek egy páratlan ötlete. Kihirdettette ország-világ előtt, hogy annak adja egyik lányát és fele királyságát, aki megérteti vele, hogy miért egyre kisebbek a női fehérneműk. Tódultak a gőgös grófok és hencegő hercegek, a kevély királyfiúk és válogatott szoknyapecérek, de bizony egyikük sem tudta rendesen elmagyarázni neki, hogy miért zsugorodtak össze a női bugyik. Ki is hajíttatta őket a király a kastélyból mind egy szálig, és toporzékolva parancsolt rá a katonáira, hogy hozzák elébe az ország három legbölcsebb emberét.
Az első bölcs, aki egy híján pontosan tudta, hogy hány csillag van az égen, a globális felmelegedéssel magyarázta a bugyidivatot:
– Királyom – kezdte – a bolygó átlaghőmérsékletének növekedése az oka mindennek. Az utóbbi száz év hőmérsékleti átlaga és női fehérneműk mérete negatívan korrelál egymással, vagyis az előbbi növekedése az utóbbi csökkenését eredményezi. A király elámult a feleleten, de mielőtt rábólintott volna, ellenőriztette a választ a SzuperIntelligens Számítógépen. Mire a király egyet pillantott, a gép válasza már meg is volt: a korrelációs eljárás alkalmatlan módszer, mert nem tükröz ok-okozati összefüggést. A király parancsára a tudós fejét azon nyomban le is ütötték, mire az ország majdnem a felére butult.
Előállt a következő bölcs, aki visszafele is kívülről fújta az összes héber, ógörög és latin közmondást, és bizonygatni kezdte az igazát:
– Felség, gazdasági válság sújtja a világot, így nem csoda, hogy a kicsiből is a legtöbbet akarják kicsikarni az emberek. Abból a szövetmennyiségből, amiből korábban egy bugyit készítettek, most tízet számolnak. A szűk zseb szűkebbé teszi az alsókat is. A királyt majdnem meggyőzte a válasz, de mielőtt rábólintott volna, ellenőriztette a választ a SzuperIntelligens Számítógépen. Mire a király hármat pillantott, a gép már válaszolt is: badarság, mert a kínaiak még a hernyótalpak nyomából is selymet fonnak, tehát több rongy van, mint kellene. A király parancsára ennek a bölcsnek is leütötték a fejét, és az ország majdnem teljesen elbutult.
Előállították ekkor a harmadik bölcset, aki annyira okos volt, hogy már meg sem szólalt. A király dühében egyből a vesztőhelyre küldte, de amikor a hóhér éppen lecsapni készült a fejét, megszólalt:
– Kérdezzétek a SzuperIntelligens Számítógépet!
A király elbambult az okos válasz hallatán, de azért nem annyira, hogy ne fejeztesse le az okostojást, majd sietősen megkérdezték a SzuperIntelligens Számítógépet:
– Miért hordanak egyre kisebb bugyit a lányok?
A király kilencvenkilenc napig csak pislogott, de válasz nem érkezett. Végre a századik napon a gép képernyőjén megjelent a válasz: IGEN.
– De mi igen? – puhatolózott az öreg.
– A válasz – tudatta röviden a SzuperIntelligens Számítógép.

Reklámok

2015/03/31 Posted by | fejbekása tálalva | | Hozzászólás

   

%d blogger ezt kedveli: