fejbekása

psziluett-illúziók

Hetedik korty (Röviditalok szavakba öntve)

Az 1800-as évek derekán, észak-amerikai útja során, William Coulter angol úriember a paunik indiánok földjére vetődött. A törzs Pítahauírata nevű falujában találkozott egy igen öreg harcossal, akivel az indiánok életéről beszélgetve, a szerelemre terelődött a szó.

Az alábbi beszélgetést jegyezte le:

Lehet egy igazi, bátor harcos gyöngéden szerelmes? – kérdezte az öreget.

Az igazi férfi kemény, ha a bölény szívére küldi íjának vesszejét, de gyöngéd és kedves, ha női szívet vesz célba.

És mit tehet az ember, hogy szerelmének lángja sose aludjon ki? Mi kell ehhez? – szőtte tovább a szót Coulter úr.

Egy erős agancsból faragott hosszúfogú fésű. Ezzel minden reggel fésülje meg az asszonyának haját. Ennyi elegendő. Az évek egyre múlnak, az asszony haja egyre hosszabb lesz, egyre többet gubancolódik, egyre nehezebb lesz fésülni. De ha ezt jókedvvel és odaadással megteszi minden reggel, akkor az asszonya tudni fogja, hogy őt még mindig szeretik és kedvében jár mindenben az urának. Igen, – fejezte be mondandóját a vén harcos – a csontfésű a legfontosabb.

Reklámok

2011/04/16 Posted by | röviditalok szavakba öntve | | 6 hozzászólás

Hatodik korty (Röviditalok szavakba öntve)

A Sötétkék Madár országában megjelent a boldogságot hirdető Nagyasszony. Az óriási érdeklődés miatt minden apróbb helyiség szűknek bizonyult, ezért sportcsarnokokat béreltek a szervezők, hogy a nem elég boldogokat befogadják. Persze így is csak azok tudtak elmenni, akik meg tudták fizetni a méregdrága belépőt, de megérte az áldozat. A Nagyasszony meggyőzően és logikusan érvelt amellett, hogy a boldogság akadálya a pénz és vagyon iránti elkötelezettség. A végén a hallgatóság ráhagyta vagyonát, s a boldogító nincstelenség tudatában, megkönnyebbülten távozott.

A Világoskék Madár országában is megjelent a boldogságot hirdető Nagyasszony. Itt senkinek sem volt pénze méregdrága belépőre, ezért mindenki ingyen léphetett be az előadásra, ahol a Nagyasszony visszaosztotta a nincsteleneknek annak a pénznek a felét, amit a Sötétkék Madár országában begyűjtött. Ekkora nagylelkűséget nem tapasztalt korábban senki ezen a helyen. Mindenki gazdagon és feltöltődve távozott.

Egy esztendő után újra ellátogatott a Nagyasszony a Világoskék Madár országába. Aki ki tudta fizetni a méregdrága belépőt, az mind ott tolongott a sportcsarnokban, ahol a Nagyasszony azt hirdette, hogy a boldogság akadálya a pénz és vagyon iránti elkötelezettség. A Világoskék Madár ország lakói megkönnyebbülten mondtak le mindenükről.

A Nagyasszony ekkor visszarepült a Sötétkék Madár országába, ahol senkinek sem maradt pénze, ezért bárki ingyen léphetett be a boldogságkurzusra. A Nagyasszony, nevéhez méltóan, nagylelkűen szétosztotta a nincstelenek között a Világoskék Madár országában szerzett pénz felét. Az emberek nem győztek hálálkodni, s szemükbe a boldogság könnyei tódultak. Mindannyian homályos látással, de tiszta és felemelt szívvel távoztak. Előbb viszont kicsikarták a Nagyasszony ígéretét, hogy egy esztendő múltán újra visszatér.

2011/03/26 Posted by | röviditalok szavakba öntve | | Hozzászólás

%d blogger ezt kedveli: